USC (Dél-kaliforniai Egyetem) cheerleader lányok (1985)

Annyi jó és szívhez szóló karácsonyi történetet ismerünk a Grincstől a Karácsonyi éneken át, A kis gyufaárus lányig. Szintén nagyon ismert történet, hogy a szembenálló csapatok hogyan ünnepelték meg közösen a karácsonyt az I. világháború során. Arról nem is beszélve, hogy szegény Kevint is otthon felejtik minden évben.
És mégis, a legjobb karácsonyi sztori egy bokszolóról szól.

Történetünk főszereplője Billy Miske, a 20. század elejének feltörekvő bokszolója a minnesotai St. Paul városából. Ez a hely igazi melegágya volt a keménykötésű öklözőknek a 10-es és 20-as években. Miske mellett a legismertebbek a Gibbons fivérek voltak, Tommy és Mike.

1927-ben célfotó döntött a 24 órás Bol d’Or autóverseny győzteséről. Ahogy a megállni készülő befutók lassan előtűntek a porfelhőből, a győztes autó volánja mögött egy szélesvállú jólöltözött személy vigyorog.
Közelebbről megnézve ezt a macsó figurát, valami nagyon szokatlan dolgot vehetett észre a közönség. Egy női arc vonalai rajzolódtak ki a poros szélvédő mögött. A futamot Violette Morris nyerte, akit minden bizonnyal a 20. század első felének legjelentősebb női alakjaként tartanánk számon, ha időközben nem sodródik a történelem rossz oldalára.

Amikor az említett fotó készült Violette már országszerte ismert sportoló volt (ami nőként nem kis szó a 20. század első felében), viszont az 1928-as év egy egy olyan spirálba terelte, amelynek végén csatlakozott a történelem legkegyetlenebb csoportjához. Kiérdemelte a Gestapo hiénája gúnynevet, meggyilkolását pedig nem véletlenül kezelte a legnagyobb prioritások között a francia ellenállás.

BENOIT ASSOU-EKOTTO

A kameruni játékos játszott korábban a Tottenham és a Queens Park Rangers csapataiban, jelenleg a Saint-Étienne -ben rúgja a bőrt. Nem restellte bevallani, hogy nem szeret beszélgetni a fociról, sőt nézni sem szereti. Szabadidejét inkább barátaival és hip-hop zenék hallgatásával tölti. Játékosként is szigorúan üzlet számára a labdarúgás.

A napokban kezdetét vette a riói olimpia, mi szurkolók pedig alig várjuk azokat a számokat, amelyekben hagyományosan sikeresek vagyunk. Számolgatjuk vajon hány arany jöhet össze úszásban, kajak-kenuban, vívásban. Mikor játszik már a vízilabda válogatott? Mikor úszik Katinka?
Ilyen és hasonló kérdések jönnek elő újra és újra miközben mára el is felejtettük milyen fura sportágakat figyelve szurkolhattak a nézők 80-100 évvel ezelőtt. Nézzünk most meg ezek közül párat!

Művészetek

Igen, az 1912-es stockholmi olimpiától egészen az 1948-as londoni olimpiáig hét alkalommal is osztottak ki érmeket a sporttal kapcsolatos művészeti alkotások között. Magyarország ezen 7 olimpián egy arany, két ezüst és egy bronzérmet szerzett ebben a kategóriában (Érmes volt többek között első posztunk főszereplője Manno Miltiades).
Irodalom, szobrászat, festészet, építészet és zene kategóriákban versengtek az alkotások, ám a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezeket az érmeket nem ismeri el.

Teltház 1994 július 17-én, a VB döntőn Los Angelesben.

A hegymászás és úgy általában az extrém sportok szélsőséges gondolatokat váltanak ki az emberekből. A többség elképzelni sem tudja mi a fene lehet jó benne. Kisebb vagyonokat áldoznak arra, hogy sanyargassák, életveszélynek tegyék ki magukat újra és újra.
Akit viszont egyszer magával ragadott ez a szenvedély, fittyet hány ezekre és nem tud szabadulni a hegyek gondolatától. Újra és újra nekivág, mert valami megmagyarázhatatlan belső késztetés hajtja a csúcsok felé. Pontosan ilyen ember a mai sztori főszereplője, Yuichiro Miura is.

1932-ben született, Japán legészakibb, hegyekkel tarkított részén , Hokkaido prefektúrában és sorsa talán már azelőtt eldőlt, hogy megszületett volna. Édesapja, Keizo Miura ugyanis ismert síoktató és felfedező volt.

Legyőzhetetlen volt. A Sydney olimpiát megelőző 13 évben nem veszített egy mérkőzést sem, az utóbbi 6 évben pedig még pontot sem engedélyezett az ellenfeleinek. 3 olimpiai és 7 világbajnoki zsinórban megnyert címmel a háta mögött érkezett az olimpiára. Egyszerre félték és csodálták még vetélytársai is.
Alexandr Karelin, az orosz birkózó, a 130 kg őserő, akit csak ‘Alexandr the Great’ néven emlegettek. Egyszer törött bordával nyert meg egy meccset és utána csak ennyit mondott: “Ilyen semmiség miatt nem akartam leállni a küzdelemmel.”

Vele nézett farkaszemet Rulon Gardner, a wyomingi farmerfiú, 2000 szeptember 27-én a nehézsúlyú birkózás döntőjében. Idáig 5. hely volt a legjobb nemzetközi eredménye, tehát finoman szólva sem ő számított esélyesnek.

Ahogy közeledtünk az angol bajnokság végéhez, egyre nőtt az esélye, hogy bombameglepetés születik és a tavaly épp csak bent maradó  Leicester City lehet a bajnok.
Hétfő este óta ez már nem feltételes mód, a világ legkeményebbnek tartott pontvadászatát egy olyan kis csapat nyerte, amelyre ötezer az egyhez lehetett fogadni a rajtnál.
Személy szerint én nagyon szorította nekik és azt hiszem ezzel messze nem vagyok egyedül. Na nem mintha, nagy Leicester drukker lennék, de nagyon üdítő, amikor egy előzetesen lesajnált gárda fityiszt tud mutatni a nagyoknak. 

Mikor is láttunk utoljára ilyet?

NOTTINGHAM FOREST (1977-78)

Miután a 76-77 -es szezon végén feljutottak az első osztályba, a legtöbben arra számítottak, hogy leginkább a bent maradásért folytatott küzdelemmel lesznek elfoglalva. Nos, nagyon nem lett igazuk. Általános meglepetésre a szezonban 42 meccsből csak 3-at veszítettek el és a bajnoki cím mellett a Liga Kupát is elhódították.
A csapatnak fantasztikus edzője volt Brian Clough személyében, a játékosok közül pedig Tony Woodcock, Kenny Burns és Peter Shilton számítottak  a legnagyobb neveknek.

Derek Rabelo még meg sem született, de édesapja már arról álmodozott, hogy fiából egyszer profi szörföst fog faragni. A nevét is egy szörf világbajnok, Derek Ho után kapta. Ez az álom sajnos hamar szerte foszlani látszott, mert a kis Derek vakon született.

Derek 17 éves volt, amikor tudomására jutott, hogy mi volt édesapja nagy álma és úgy döntött megvalósítja. Akaraterejénél pedig már csak a saját magába és Istenbe vetett hite volt nagyobb.
Innen pedig már nem is lehet kérdés, hogy sikerrel járt-e.