Annyi jó és szívhez szóló karácsonyi történetet ismerünk a Grincstől a Karácsonyi éneken át, A kis gyufaárus lányig. Szintén nagyon ismert történet, hogy a szembenálló csapatok hogyan ünnepelték meg közösen a karácsonyt az I. világháború során. Arról nem is beszélve, hogy szegény Kevint is otthon felejtik minden évben.
És mégis, a legjobb karácsonyi sztori egy bokszolóról szól.
Történetünk főszereplője Billy Miske, a 20. század elejének feltörekvő bokszolója a minnesotai St. Paul városából. Ez a hely igazi melegágya volt a keménykötésű öklözőknek a 10-es és 20-as években. Miske mellett a legismertebbek a Gibbons fivérek voltak, Tommy és Mike.
Húszas évei közepére érve Billy nem csak kiváló öklöző volt, de odaadó férj és apa is.
24 éves volt, amikor váratlanul szörnyű láz verte le a lábáról. Az orvosok szomorúan közölték vele, hogy Bright kórt (a vesék komoly gyulladásos állapota) diagnosztizáltak nála és ha sokáig szeretné még élvezni a családja társaságát, akkor nem léphet ringbe többet.
Csakhogy Billy semmi máshoz nem értett a bunyón kívül és szinte ki sem látszott az adósságokból. 1918-at írtunk ekkor.
Egy ideig talán úgy tűnt menni fog ez így betegen is. Még 1922-ben, 28 évesen is 16 meccse volt, ám a következő évben sajnos bebizonyosodott, hogy az orvosok nem a levegőbe beszéltek.
29 éves korára tönkrementek a veséi és gyakorlatilag haldoklott. Minderről azonban a menedzserén kívül nem beszélt senkinek.
1923 januárjában még a kötelek közé lépett, de a rá következő négy hónapban edzeni sem tudott, nemhogy ringbe szállni.
Szép lassan közeledett az év vége és vele karácsony. Szűk egy év alatt meccsek nélkül Billy bizony felélte szerény tartalékait. Egy nap végül kikelt az ágyból, majd felkereste barátját és menedzserét Jack Reddy-t.
- Szervezz nekem még egy meccset!
- Nem mondhatod komolyan.
- De igen! Csak még egy, utolsó meccset.
De a menedzser csak csóválta a fejét továbbra is.
- Idefigyelj, tönkrementem. Egy kiba@szott karácsonyi ajándékra sincs pénzem. Jövőre már nem leszek itt. Azt akarom, hogy legyen egy utolsó boldog karácsonyunk együtt.
- Utálom ezt mondani, de ha ilyen állapotban lépsz a kötelek közé, lehet, hogy belehalsz.
- És? Mi a különbség?
- Kezdj el edzeni, lendülj formába kicsit és utána visszatérünk a témára. Mit szólsz?
- Nem. Tudod, hogy nem bírok edzeni, de kell ez a meccs
Látván, hogy úgysem tudja róla lebeszélni Billy-t, Jack Reddy végül beadta a derekát és megszervezett egy meccset Bill Brennan ellen. Brennan Miske-hez hasonlóan bokszolt már Jack Dempsey ellen (ő volt az egyetlen, aki pályafutása során ki tudta ütni Billy-t) és habár veszített, végigküzdötte a 12 menetet, ami nem volt kis szó, ha valaki Dempsey ellen lépett a kötelek közé. Ami azt illeti, túl volt már pályája csúcsán, de még mindig borzasztóan masszív és erős volt.
Az összecsapásig hátralévő időben Miske csakugyan nem ment az edzőterem közelébe sem. Otthon fekve igyekezett kúrálni magát, aszpirinnal és forró levessel próbálta konzerválni maradék erejét, mígnem eljött az idő és menedzserével együtt elindultak Omahába, a mérkőzés helyszínére.
Csak magunk között, őszintén: Ebben a szituációban, ilyen állapotban hogy mennél neki a meccsnek? Az esemény létrejött, pénz a zsebben, logikus lenne még az összecsapás elején, pár nagyobb pofon után lefeküdni, nem?
Akárki, akármit mond, biztos vagyok benne, hogy tízből kilenc ember így tenne és ezt nehéz is lenne elítélni.
Ki tudja hogyan csinálta, de a mérkőzés alatt Billy Miske egyáltalán nem egy haldokló benyomását keltette. Nem csak, hogy derekasan küzdött és helytállt úgy, hogy hónapok óta edzeni sem bírt, hanem a legnagyobb döbbenetre a 4. menetben kiütötte Brennant.
Még egyszer megadatott számára, hogy az ő kezét emelje magasba a bíró és élvezze a közönség ünneplését.
A meccs után Billy Miske felmarkolta 2.400 $-os apanázsát, és egyenesen Minneapolisba ment, hogy ajándékokat vásároljon feleségének és három gyermeküknek.
Ez volt a leggazdagabb és legboldogabb karácsony, amelyet Mr. és Mrs. Miske valaha megélt a gyerekekkel együtt. Volt minden, amit ilyenkor el lehet képzelni: lakoma, zene és a fa alá is jutott ajándék bőven.
December 26-án Billy viszont már röviden csak ennyit üzent menedzserének: “Gyere értem és vigyél be a kórházba. Haldoklom.” 1924-ben, újév napján Billy Miske csendben eltávozott.
A történet befejezése sajnos szomorú, de talán épp ettől lesz az egyik legmeghatóbb karácsonyi történet, amelyet eddig hallhattunk. Egy igazi karácsonyi csoda, amely valóban megtörtént.
