A magyar sporttörténelem hál’ istennek bővelkedik legendás futballistákban és evezősökben. Kerékpárban, gyorskorcsolyában is voltak, vannak nagyszerű sportolóink. De ki hallott még olyat, hogy valaki egy személyben legyen az összes felsorolt sportág bajnoka?!
Van pedig a magyar sportnak egy méltatlanul elfeledett, páratlanul színes és sikeres életúttal rendelkező egyénisége, akinek ez összejött. Igazán megérdemli hát, hogy róla szóljon a blog debütáló posztja.
Hidd el, miközben olvasod, arra fogsz gondolni, hogy nem, ilyen ember nincs! Pedig de: Manno Miltiadesnek hívják!
Egy kis történelem
Kis hazánk nem volt ám mindig ilyen homogén az országot lakó nemzetiségeket tekintve, mint ma. Amikor a mai poszt főszereplője született, még az 50%-ot sem érte el a magyar nemzetiségűek aránya (1914-re sikerült ezt 54,5%-ra feltornázni). Manno Militiades nevéből pedig már gondolom mindenkinek leesett, hogy ő sem szittya felmenőkkel rendelkezett, sokkal inkább görögös hangzású a neve.
És valóban, Manno a magyar királyság területén található délvidéki Pancsovában született, emigráns görög családba 1879 március 3-án. Pancsova elég nemzetközi hely volt akkoriban, az 1890-es népszámláláskor a város ~19.000 lakosának 16%-a magyar, 39%-a német, 41%-a pedig szerb anyanyelvűnek vallotta magát. A maradék négy százalékon pedig további nemzetiségek osztoztak: görögök, horvátok, tótok, oláhok, horvátok, ruthének és zsidók. Igazi bábeli zűrzavar lehetett arrafelé...
A török uralom elől menekülve három nagyobb hullámban több ezer görög család költözött a Magyar Királyságba a 16-19. században, hogy elvegyék a magyarok munkáját itt találjanak boldogulást. Őket első görög diaszpóraként tartja számon a történelemtudomány.
A 20. században a görög polgárháború után is sokan érkeztek hozzánk. Ekkor pedig sok baloldali aktivista hagyta el hazáját, hogy a szocialista országokba emigráljon. Magyarország még egy önálló falut is létrehozott a számukra, a Fejér megyében található Beloianniszt.
A görög emigránsok közül szerencsére nem Manno Militades volt az egyetlen, aki hozzájárult a magyar sport dicsőségéhez. A teljesség igénye nélkül görög származásúak voltak még az alábbi sportolók.
- Szerviczky Gabriella (1883-1965) - magyar bajnok teniszező
- Dr. Szerviczky György (1891-1947) - Európa-bajnok sportlövő
- Glykais Gyula (1893-1948) - kétszeres olimpiai bajnok kardvívó
- Manno Leonidas (1878-1941) - olimpikon futó
De mivel ez nem egy történelmi, hanem egy sport blog akar lenni, térjünk is gyorsan rá, miért nevezhető Manno Miltiades a magyar sport polihisztorának!
Fiatalkora
Milti, ahogy barátai hívták, úszással kezdte őrült karrierjét. A Magyar Úszó Egyesület tagjaként már ifikorban szép sikerek az iskolai és junior bajnokságokban, de úgy látszik a sikerek ellenére hihetetlen mozgásigényét nem elégítette ki az úszás, mert később már futóversenyeken tűnik fel. Itt sem állapodik meg, továbbra is úgy váltogatta a sportágakat, mint Szíjjártó miniszterúr a csilliárdos zakókat.
Kerékpár
Később futóversenyeken tűnik fel, de a futás sem tudta hosszú időre lekötni. Kerékpárra ült és ha már így alakult 1898-ban el is indult a kor legjelentősebb kerékpár versenyén Siófok és Budapest között. Kell-e mondanom, a versenyt rögtön meg is nyerte.
Labdarúgás
A 20. század már Budapesten éri, ahol a BTC focicsapatának középcsatáraként kamatoztatja gyorsaságát. Itt annyira megy neki a játék, hogy 1901-02 -ben az első két magyar bajnokság gólkirálya lesz és a bajnoki címet is elhódítja a BTC-vel.
Felhívnám a figyelmet a hatékonyságra: Az 1901-es bajnokságban 6 mérkőzésen lőtt 17!! gólja azóta is rekord. Az 1902-es bajnokságban 10 gólig jutott. Nem csoda, hogy ezzel a teljesítménnyel bekerült a magyar válogatottba is. Ha nagyon precíz akarok lenni, ebben az időben még nem beszélhetünk hivatalosan magyar válogatottról, inkább amolyan all-star csapat volt ez, amely nem is egy másik nemzet, hanem klubcsapatok ellen állt ki. Három nem hivatalos válogatott meccsen jutott szóhoz, amelyeken gólt nem sikerült szereznie.
Gyorskorcsolya
Miltiades természetesen telente sem tétlenkedett. Feltűnt a városligeti műjégpálya jegén és az itthon akkoriban kialakuló gyorskorcsolya egyik első itthoni bajnoka lett 1900-ban. A századeleji sportrajongóinak nem kellett sokat várniuk az első nemzetközi sikerre sem. 1903-ban 500 méteres távon ezüstérmet szereztünk az osloi Európa-bajnokságon és hát ki más szállította volna ezt az eredményt, mint Manno Miltiades. Olyannyira sikerült ráéreznie erre a sportra is, hogy még ugyanabban az évben egy bronzot hozott haza a szentpétervári világbajnokságról, szintén 500 méteres távon. Két évvel később, 1905-ben a davosi Európa-bajnokságon ismét összejött az ezüstérem, 1908-ban a klagenfurti Európa bajnokságon pedig az 5. hely jutott neki.
Közben az egyik itthoni versenyen elért eredményével felkerült a Magyar Gyorskorcsolyázók Örökranglistájára, (BKE színeiben, 47.6 - Budapest 1908.02.). 1909-ig összesen négy gyorskorcsolya nemzeti bajnoki címet gyűjt be.
1909-ben Budapest rendezte a gyorskorcsolya Európa-bajnokságot, itt a szokásos 500 méteres távon ugyanúgy 5. helyet ér el, mint egy évvel korábban Klagenfurtban.
Evezés
Evezősként 1901-ben egyesben megnyerte Bécsben a Silberer Viktor által kitűzött aranyérmet és a hozzá tartozó művészi kivitelű vándordíjat is. Ekkor a Duna-bajnokság versenyében legyőzte az addigi háromszori győztes Höllert Vilmost, valamint Nagy Emanuelt is, aki az az évi tavaszi bécsi regattán nyerte meg a skiff -versenyt. Rajt-cél győzelmet aratott 4300 méteren. A győzelem értékét növeli, hogy a szeszélyes folyású Dunán nagyon oda kellett figyelni a kormányzásra és Miltiadesnek ez volt az első nagyobb versenye.
1902-től Miltiades a Pannonia Evezős Egylet tagjaként nagyon termékeny időszakot produkált, egypárevezős hajóban 1906-ig összesen 11 bajnoki címet nyert.
Úgy látszik Miltiades evezésben igazi óriásölő volt: 1906-ban a Mosley-regattán két hajóhosszal verte Európa akkori legjobbját, Fitzgeraldot.
Ilyen eredmények után természetesen nem lehetett őt kihagyni 1912-es stockholmi olimpián induló magyar evezős csapatból sem, ám itt végül sajnos nem sikerült érmet vagy pontot szerezniük.
Őrület!
Ne feledjük, hogy a gyorskorcsolya nemzeti bajnoki cím és a nemzetközi érmek között figyelt be a két bajnoki és gólkirályi cím a BTC-vel és a bécsi evezős aranyérem!
Sportpályafutás vége
Honvéd huszárként vett részt az I. világháborúban, ahol egy Galíciai csatában meg is sebesült. Ebből a sérülésből teljes mértékben felépült, de a profi versenyzéshez már nem tért vissza.
A háború után civilben grafikusként helyezkedett el a Magyarság lapszerkesztőségében, emellett pedig festőként és szobrászként tevékenykedett. Hiába no, művészként is kevés volt neki egy művészeti ág, de a sportpályafutás után ezen már aligha lepődünk meg. A sporttól ekkor sem szakadt el, alkotásainak leggyakoribb témája ez volt, de nagyon közkedveltek voltak karikatúrái is.
A művészettel egyébként már 1905-től akítvan foglalkozott, ekkor iratkozott be a Müncheni Képzőművészeti Akadémiára. Hogy a gyorskorcsolya és az evezés mellett hogy volt még erre is energiára, azt el nem tudom képzelni...
Művészként több ismert festmény, grafika és szobor is fűződik a nevéhez. Ezek közül most csak kettőt szeretnék kiemelni:
- Kevesen tudják, hogy a Ferencváros labdarúgó szakosztályának turulmadaras jelvényét ő tervezte 1928-ban.
- Az utolsó nagy sikere az 1932-es Los Angelesi olimpiához fűződik. Művészeti versenyek kategóriában ezüstéremmel jutalmazták “Birkózók” című alkotását.
Az 1912-es stockholmi olimpiától egészen az 1948-as londoni olimpiáig hét olimpián is osztottak ki érmeket a sporttal kapcsolatos művészeti alkotások között. Magyarország ezen 7 olimpián egy arany, két ezüst és egy bronzérmet szerzett ebben a kategóriában. A nemzetközi olimpiai bizottság ezeket az érmeket nem ismeri el.
Ha azt gondolnád, hogy az úszás, futás, kerékpár, foci, gyorskorcsolya, evezés, festészet és szobrászat már kielégítette Manno Miltiadest, akkor tévedsz. Versírásra vetemedett! Íme:
“A zengő kürtszó régen elviharzott…
S legendák őrzik már a hősi harcot
Amelynek híre szájról szájra jár,
Hogy tűzben, vérben, virtusában égve
Ezer csatából egyenest az égbe
Száguldott egykor a magyar huszár!”
Manno Miltiades Budapesten halt meg 1935 február 16-án. Ókori görög oszlopot idéző síremléke a Fiumei úti sírkertben, a 46. parcellában található.
