#1
Az öt éves Jack Hoffmann éppen a szüleivel reggelizett 2011-ben, amikor egyszer csak rosszul lett. A kórházba szállítás után derült ki, hogy szegény Jack-nek súlyos agydaganata van. Rövidesen sor került az első műtétre, mely során a tumor egy részét sikeresen eltávolították az orvosok. Jack állapota javult, így szüleinek sikerült összehozniuk egy találkozót a kisfiú kedvenc amerikai foci játékosával, a nebraskai Rex Burkhead-el. Ők ketten csakhamar összebarátkoztak és tulajdonképp ez a barátság vezetett a Nebraska történetének legnagyobb feltámadásához.
Történt, hogy az ellenfél már 20-6 arányban vezetett, amikor Burkhead azt mondta a többieknek, hogy ha Jack nem adja fel, akkor ezt ők sem tehetik meg. A végeredmény 34-27 lett a javukra.
A második sikeres műtétet követően a csapat nem mindennapi gesztussal szolgált Jack számára: Az egyik meccsük negyedik negyedének kezdetén Jack-et küldték be a pályára, aki szerzett egy 69 yard-os touchdown-t, majd a játékosok a vállukon vitték le a pályáról. Alighanem ez volt Jack életének legemlékezetesebb napja.
#2
Az egyetemi bajnokság egyik legjobb játékosaként Isaiah Austin biztos lehetett abban, hogy az NBA draftján már az első körben le fog rá csapni valamelyik profi csapat. Pályafutása tökéletesen alakult, csakhogy pár nappal a draft előtt kiderült, hogy egy nagyon ritka genetikai rendellenességben szenved (Marfan szindróma), ami a továbbiakban kizárja, hogy profi kosárlabdázóként keresse a kenyerét.
Nagyon kedves gesztus volt az NBA-től, hogy ezek után a gálán ünnepélyesen mégis draftolta őt a liga.
#3
2012-ben a Cincinnati Reds baseball csapata egy jótékonysági akció keretében meghirdette a ‘bat boy’ pozícióját. (A bat boy tulajdonképpen egy segítő a csapat mellett, aki felszerelésre ügyel.) Így került a csapat mellé a 29 éves Down-szindrómás Ted Kremer, aki nem mellesleg hatalmas Reds szurkoló.
Első meccsén mindjárt olyan lelkesedéssel végezte a feladatát, hogy ez a csapatra is átragadt. Meg is kérték, hogy segítse őket még egy meccs erejééig.
Tednek volt azonban egy feltétele: ingyen pizza 11 pontonként. A meccsen éppen 11-1 arányban győzőtt a Cincinnati. Nem is kérdés, hogy Ted vagy az utolsó hazafutást elérő Todd Frazier örült jobban a győzelemnek. :)
#4
Daniel Bryan pankrátor 2012-ben ismerkedett meg egyik legnagyobb rajongójával, a 7 éves Connor Michalek-el. Sajnos ekkorra Connor már egy ideje küzdött az agytumorral és azt is lehetett tudni, hogy valószínüleg nincs már sok ideje hátra. Bryan-nel és a WWE -vel (az a cég, amely a pankrátor meccseket szerzvezi) viszont olyan kapcsolatot alakított ki, ami a segített neki és a családnak elfelejteni a betegséget, sőt pankrátor sztárnak érezhette magát. Úgy látszik, hogy amennyire marconák ezek a pankrátorok, annyira nagy szívük van. Nézzétek végig a videót, érdemes.
#5
A korábbi Liverpool kapus Brad Jones kisfia sajnálatos módon 2011-ben elvesztette a leukémiával folytatott harcát. Jones 2016 óta már a Feyenord játékosa és a klub szurkolói nem felejtették el támogatásukról buzdítani kapusukat a szomorú esemény hatodik évfordulóján: A meccs kezdetén a mobilok világítását bekapcsolva énekelték el neki, hogy “You’ll Never Walk Alone”.
#6
Az iskolai sportnap előtt Daniel Boyers bevallotta anyukájának, hogy fél résztvenni az eseményen. Daniel idegrendszeri betegségben szenved, ennek ellenére minden évben indult a futóversenyen és minden évben utolsó lett. Ezúttal azonban egy műtétből kifolyólag még egy merevítőt is viselnie kellett a bokáján és attól félt, hogy ki fogják nevetni a többiek.
Anyukája végülis rábeszélte, hogy induljon, de hogy meg is nyeri a versenyt, arra gondolni sem mert volna korábban.
Kiderült, hogy feleslegesen aggódott, mert borzasztó jó fej osztálytársai vannak. Összebeszéltek és Daniellel együtt futották le a távot, majd hagyták nyerni a végén.
#7
Az angol triatlonista Alistair Brownlee számára minden bizonnyal többet jelent a család a győzelemnél. 2016-ban a triatlon világbajnokságon testvére, Jonny vezette a versenyt, ám pár száz méterrel a cél előtt teljesen elkészült az erejével, szétesett a mozgása, kis híján összeesett. Szerencsére nem sokkal mögötte futott öccse Aistair, aki megragadta és gyakorlatilag betámogatta a célba, mégpedig úgy, hogy maga előtt lökte át a célon.
Ráadásként ide kívánkozik még két korábbi történet:
